---

Hogyan léptél rá a nemzetköziesítés útjára?

Elsőként megemlítem a köznevelés területén igazgatóhelyettesként, igazgatóként és tankerületi igazgatóként szerzett tapasztalataimat 1992-től kezdődően. A Kisteleki Általános Iskola és Gimnázium német, illetve lengyel testvériskolai kapcsolata során szereztem tapasztalatot a nemzetköziesítés útjára lépve. Már ekkor meggyőződtem arról, hogy a nemzetközi kapcsolatok az intézmény teljes közösségére pozitív hatást gyakorolnak.

Faragó Klára Erasmus+ mentor, Dél-Magyarország

A továbbiakban az elköteleződésemet erősítették a TÁMOP projektek nyújtotta lehetőségek, amelyek többek között az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésével kapcsolódtak a nemzetköziesítés folyamatához. Érdemes kiemelni a Comenius és a Határtalanul programokban való részvételemet is pályafutásomnak ebből az időszakából. 2016-tól a Szegedi Deák Ferenc Gimnázium igazgatójaként a nemzetköziesítés kiteljesedett számomra a cserediák programokkal, EFOP projektben való projektmenedzseri munkával (tananyagfejlesztés a két tanítási nyelvű oktatáshoz), a két tanítási nyelvű oktatásszervezési programmal, továbbá itt lehettem részese közvetlenül az Erasmus+ projektnek is.

Miért döntöttél úgy, hogy belépsz az Erasmus+ Mentorhálózat csapatába?

A pályafutásom során mindig törekedtem megújulni, haladni a folyamatos változásokkal, tanulni az új helyzetekből és a tudásomat megosztani másokkal. Ugyanis pedagógusként, intézményvezetőként mindig is a rendszerben való gondolkodást tartottam előremutatónak, hatékonynak. A munkamódszerek közül leginkább a csapatmunkát preferálom, amelynek során olyan kooperáció valósulhat meg, ahol különböző képességű és tapasztalatú emberek dolgoznak közös célok eléréséért, egymást kiegészítve. 

Az egymás közötti kommunikáció, koordináció, bizalom és felelősségvállalás azok a jellemzői a team munkának, amelyek számomra mind szakmailag, mind emberileg meghatározóak.  Az Erasmus+ Mentorhálózatban ezt a lehetőséget látom.

Mit tartasz a mentor legfontosabb feladatának?

Mindenekelőtt a megbízható szakmai és emberi jelenlétet. A mentori hozzáállás tekintetében ez alatt azt is értem, hogy nincs „buta kérdés” a partnerintézmények, szervezetek és képviselőik részéről.

Le kell bontani az esetleges gátakat, félelmeket, és rá kell mutatni egy-egy szervezet erősségeire, a gyengeségeinek a fejlesztésére, és lehetőségeinek a kiaknázására.

Természetesen intézménytől, szektortól függően eltérőek a feladatok, deáltalánosságban a következőket gondolom az általános, operatív tennivalókról: 

információnyújtás adminisztratív, szakmai, technikai és gyakorlati kérdésekben, folyamatos kommunikáció a Tempus Közalapítvánnyal és minden érintett partnerrel. 

Mik a személyes motivációid a mentori munkában?

Elhivatottnak érzem magam gyermekeink, a fiatalok nevelésének, oktatásának az ügyében. Ezt a célt már nem lehet teljes mértékben megvalósítani a 21. századi kihívások mellett a hagyományos szülői vagy pedagógus szerepben. 

Példát kell mutatni a családban és az iskolai keretek között is a racionálisan tervező, felkészült, innovatív, jövőképét tudatosan formáló, stratégiában gondolkodó személyiség eredményességében.

Milyen típusú közoktatási intézményekkel vagy kapcsolatban, és milyen új vizekre tervezel evezni?

Elsősorban állami fenntartású köznevelési intézményekkel. A célom a mentori tevékenységem kiterjesztése a szakképző, illetve a nem állami fenntartású intézményekre is.

Mesélnél az elmúlt három hónap számodra meghatározó szakmai eseményeiről?

Az előző három hónapra visszatekintve megállapíthatom, hogy a mentori tevékenységemet jelentős mértékben befolyásolták a tanév aktuális eseményei, a köznevelési és szakképző intézmények belső oktatási-nevelési rendje. Ez a ciklikusság alapvetően az egész évre igaz, tehát alkalmazkodnom kell az intézmények leterheltségéhez, az adott időszak szervezeti kapacitásához. Október hónap során a saját munkám és a mentori feladataim között minden eddiginél több érintkezési pontot találtam. 

Gondolok itt az #ErasmusDays programokra, amelyek révén közelebb tudtam kerülni az intézmények szakmai munkájához, illetve megtalálni a kapcsolatot a kettő között. A másik igazán eredményes találkozási pont a pályaorientációs programokon való jelenlétem, ahol további vagy már kialakult munkakapcsolatok is fókuszba kerültek. Továbbá hozzáteszem, hogy számomra az Iskolaigazgatói Mentorhálózat vármegyei szinten először jelentett olyan új perspektívát, amelytől a jövőben további szakmai eredményekre látok reális esélyt. 

Novemberben megjelent a 2026-os pályázati felhívás és útmutató, ami az intézményeket fokozott mértékben ösztönözte, és örömmel vettem a megkereséseket a pályázni szándékozó intézmények részéről.

Mit tekintesz az elmúlt időszak legnagyobb sikerének?

Sikerült elérnem, hogy egyre több intézmény keres meg a pályázati szándékával. Itt megemlítem, hogy a célkitűzéseimmel összhangban szakképző és egyházi fenntartású szervezet is fordult hozzám kezdő pályázóként.

Kialakítottam az általam hatékonynak tartott együttműködési metódust. 

1. Amennyiben lehetséges, első lépésként személyes találkozó formájában igyekszem az egész tantestülettel találkozni (előadás, workshop módszerével). 
2. Következő lépésként a koordinátori feladatokat felvállaló Erasmus+ csapattal konzultálok személyesen vagy online formában az esetek többségében több alkalommal is. A konzultációval együtt megosztok olyan segédanyagokat, amelyek segítik a szakmai és technikai folyamatokat egyaránt. 

Szintén eredményként könyvelem el, hogy az a megtiszteltetés ért Erasmus+ mentorként, hogy előadást tarthattam Szegeden a „Hallasd a hangod” EPAS Ifjúsági Találkozó keretében.

Bízom abban, hogy többen inspirálódtak, és fokozottan összekötik a jövőben az Európai Parlament Nagykövet Iskolája programot az Erasmus+ projektek által nyújtott lehetőségekkel. A találkozó során az Eurodesk-hálózat képviselőivel is tartalmas beszélgetést folytathattam.

A szakmai nap legfontosabb konklúziója számomra az, hogy minél inkább együttműködünk a különböző partnerekkel, bővítjük a kapcsolatrendszerünket, annál eredményesebbek és hatékonyabbak lehetünk a nemzetköziesítés területén.

Az elmúlt időszak további sikereként éltem meg az #ErasmusDays programjait. Három olyan intézményt is sikerült ösztönöznöm, akik még nem vettek részt eddig a programban. Igazán felemelő élményként éltem meg az intézményünkben, a Szegedi Deák Ferenc Gimnáziumban a fotókiállítás megnyitóját, amelyet a kollégáim szerveztek. Itt hangzott el az alábbi tanulságos idézet, amelyet Dudik Annamária Éva pedagógus fordított le magyar nyelvre, és számomra megfogalmazza a nemzetköziesítés lényegét.

Az utazás a gondolatok bábája. Kevés helyen születik annyi belső beszélgetés, mint a mozgó repülőgépen, hajón, vonaton. A szemünk előtt zajló események a fejünkben zajló folyamatok: a nagy gondolatokhoz időnként nagy távlatok, az új gondolatokhoz új helyek szükségesek. Alain de Botton: The Art of Travel

Mi az eddigi legkedvesebb, Mentorhálózathoz köthető élményed?

Legkedvesebb élményeim közé tartozik, amikor az ErasmusDays keretében egy 11. évfolyamos gimnazista tanuló elmesélte, hogy az alulmotiváltságán, ahogyan ő mondta „lustaságán” az Erasmus+ pontok gyűjtése lendítette át. Ezt a történetet gyakran megosztom a mentorált intézményekben, mivel számomra is inspiráló egy ilyen kijelentés.

Mit jelent számodra a Mentorhálózat csapatának tagja lenni?

A kooperáció folyamatosan jelen van közöttünk, és kölcsönösen támogatjuk egymás munkáját. Különösen mivel valamennyien egy ügyért dolgozunk, de az alapfeladatunkat tekintve különböző területekről érkeztünk a közös munkába. Jó érzés, hogy mindig tudok számítani a mentortársaimra és a Tempus Közalapítvány munkatársaira egyaránt. Ezért nagyon hálás vagyok mindenkinek.

Intézményvezetőként milyen célkitűzesek lebegnek a szemed előtt saját intézményed nemzetköziesítését illetően?

Három dimenzió mentén tervezünk, gondolkodunk, amelyek a következők: intézményi, vármegyei/regionális, nemzetközi színtér. 

Az intézményünk tekintetében az Erasmus+ projekt célkitűzéseinek, eredményeinek folyamatos beépítése a szakmai munkánkba, intézményünk profiljának fejlesztésébe. Fókuszálunk a diákok külföldi továbbtanulási szándékára. Vármegyei, regionális szinten a hálózatosodás, kooperáció, tudásmegosztás, disszemináció kiterjesztése. A nemzetközi színtéren további partnerekkel való kapcsolatok kiépítése, a meglévők erősítése, valamint szakértő fogadását is szeretnénk felvenni a tervezett tevékenységek közé. A következő programszakaszban lehetőség szerint akkreditációs pályázat benyújtása.

Mennyire jellemző a régiódban, hogy a nemzetköziesítés az oktatási és képzési intézmények mindennapjának része?

E tekintetben jelentős eltéréseket tapasztaltam a dél-alföldi régióban. Ennek különböző okai lehetnek, de az esetek többségében összefüggést látok a pályázati aktivitás és a település, intézmény nagyságrendje, a tantestületi erőforrások, az idegennyelvi kompetenciák, az innovációra való nyitottság, és a tradíciók között. 

Mi tanácsolsz azoknak az intézményeknek, akik eddig nem mertek belevágni a nemzetköziesítésbe? 

Természetesen az első lépés a kollégák motiválása és egy lelkes, elhivatott projektcsapat összeállítása. Persze a feladatok megosztása is kiemelten fontos. Ebben mentorként tudok segíteni bevált jó gyakorlatok megosztásával. 

Az Erasmus+ projektek szakmai tartalma jelen van az intézmények mindennapi feladatellátásában, sőt, annak szerves részét képezi. Ezért nem kell tartani az aránytalanul soknak és szerteágazónak tűnő feladattól, csak tudatosabban kell a koherenciát és az érintkezési pontokat megteremteni. 

Érdemes számba venni az erőforrásokat, az intézmény erősségeit, gyengeségeit, és kitűzni a célokat, az intézményi jövőképet, amelyekhez számtalan esetben nyújt segítséget a nemzetköziesítés.

Véleményed szerint milyen előnyökkel jár egy intézmény számára, ha elindul a nemzetköziesítés útján?

Kilép az iskola falai közül, és nem csupán fizikai értelemben. Számtalan hozadéka lehet a nemzetköziesítésnek, így a tapasztalatszerzés, a látókör kiszélesítése, a szemléletváltás, a munkamorál javítása, a szervezetfejlesztés, a beiskolázási stratégia erősítése, az informális tanulási eredmények hasznosítása, a módszertani megújulás (pl. élménypedagógia kiterjesztése és beépítése), soft skillek fejlesztése. Sorolhatnám hosszan, de inkább összegzem mindezt.

A nemzetköziesítés növeli az intézmény szakmai színvonalát, produktivitását, ezáltal a felfokozott versenyhelyzetben való megfelelés sikeresebb a partnerek, a fenntartó és önmagunk irányába. 

 Fotók: Faragó Klára

Tudjon meg többet az Erasmus+ Mentorhálózat működéséről és keresse fel régiós mentorát!

Utolsó módosítás: 2026.01.05.