---

Az átalakulást a technológiai fejlődés (különösen a mesterséges intelligencia), a zöld átállás és a demográfiai változások vezérlik. A szükséges munkahelyi készségek közel 40%-a átalakulhat az évtized végére. Ebben a változó környezetben a hagyományos diplomák mellett felértékelődnek a gyors, célzott tudást adó mikrotanúsítványok. 

A mesterséges intelligencia, mint kiszámíthatatlan tényező

A CEDEFOP (Európai Szakképzésfejlesztési Központ) friss stratégiai előrejelzése szerint a mesterséges intelligencia (MI) az egyik legjelentősebb „kiszámíthatatlan” tényező, amely alapjaiban írja át a folyamatos készségfejlesztés jövőbeli kereteit.

Négy forgatókönyv: mit hozhat a jövő?

A változások és a lehetséges kimentelek megértéséhez a tanulmány - politikai döntéshozók, szociális partnerek, civil szervezetek, valamint oktatási és pályaválasztási tanácsadók bevonásával - négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a forgatókönyvek nem jóslatok, hanem a stratégiai tervezés eszközei: céljuk a jövőbeli lehetőségek és veszélyek feltárása, valamint a megoldandó feladatok kijelölése, hogy a társadalom felkészülhessen a változásokra.

Az elemzés rávilágít arra, hogy az MI térnyerése rendkívül széles skálán mozoghat. A lehetséges jövőképek az emberi kiteljesedést hozó, pozitív és kontrollált fejlődéstől egészen a borúsabb kimenetelekig terjednek. Bár a forgatókönyvek eltérő irányokat mutatnak, az üzenetük közös: a fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen az innovatív, befogadó és alkalmazkodó megközelítés.

Hogyan válik a felnőttkori tanulás aktív karrierformáló eszközzé, és miként biztosítja az Európai Unió a képzésekhez való méltányos, egyénre szabott hozzáférést minden munkavállaló számára? 

Ahhoz, hogy a fenti folyamatok pozitív irányába haladjanak, többek között alapvető szemléletváltásra is szükség van. A felnőttkori tanulás szerepe egyre jobban felerősödik és az élet minden területére kiterjedő folyamattá alakul, amely egyben azt is biztosítja, hogy a munkavállalók ne csupán az automatizálás passzív elszenvedői legyenek, hanem saját karrierútjuk tudatos és aktív alakítóiként lépjenek fel a változó munkaerőpiacon.

A Világgazdasági Fórum előrejelzései szerint 

• 2030-ra a munkahelyi készségek közel 40%-a alapvetően átalakul,
• a globális gazdaságban várhatóan 170 millió új munkahely keletkezik,
• mintegy 92 millió állás megszűnése várható,
• a munkavállalók 59%-ának újra kell képeznie magát,
•  az egész életen át tartó tanulás nem opció, hanem szükségszerűség lesz.

Milyen célkitűzésekkel és programokkal segíti az Európai Unió a fenti változásokkal kapcsolatos felkészülést? 

A Készségek Uniója az Európai Készségfejlesztési Program (European Skills Agenda) 2020-ban lefektetett ambíciózus céljaira épül, melynek a legfontosabb sarokkövei a továbbképzés, készségek fejlesztése (upskilling) és az átképzés (reskilling), különös hangsúlyt fektetve az alapvető, jövőálló készségekre.

A felnőttkori tanulás területén az Európai Unió a szociális jogok európai pilléréhez kapcsolódóan egy rendkívül konkrét célt tűzött ki:

2030-ra a 16-74 éves felnőttek legalább 60%-ának részt kell vennie valamilyen képzésben évente.

Ez a célkitűzés is jól mutatja, hogy az Európai Bizottság a munkavállalók folyamatos kompetenciafejlesztését kulcskérdésnek tekinti az európai versenyképesség megőrzése és a munkaerőpiaci igények gyors kielégítése érdekében. 

A mikrotanúsítványok és az egyéni tanulási számlák jelentősége

A mikrotanúsítványok (micro-credentials) és az egyéni tanulási számlák (Individual Learning Accounts - ILA) együttesen egy olyan ökoszisztémát alkotnak, ahol a finanszírozás és a rugalmas képzési forma találkozik.

A mikrotanúsítványok a rövid távú tanulási tapasztalat (p. rövid tanfolyam vagy képzés) keretében elsajátított tanulási eredményeket igazolják. Az Európai Unió Tanácsa által 2022 júniusában elfogadott ajánlás megteremtette azt a keretrendszert, amely biztosítja ezen igazolások minőségét és átláthatóságát. Ez kulcsfontosságú az intézmények és országok közötti átjárhatóság szempontjából, hiszen a munkáltatók számára egyértelművé teszi, hogy az adott tanúsítvány pontosan milyen kompetenciákat takar, függetlenül attól, hogy azt melyik tagállamban szerezték meg.

A mikrotanúsítványok legnagyobb előnye a gyors reagálóképesség: a célzott, rövid képzések azonnal hasznosítható tudást adnak, segítve a munkavállalókat versenyképességük megőrzésében a dinamikusan átalakuló gazdaságban.

Ezt a kínálati oldalt egészíti ki az egyéni tanulási számla (ILA), amely a keresletet ösztönzi azáltal, hogy pénzügyi forrást és döntési szabadságot ad az egyén kezébe. Az ILA rendszer személyre szabott tanulási lehetőségeket kínál. A program célja nemcsak a felnőttképzésben való részvétel növelése, hanem olyan versenyképes készségek fejlesztése is, amelyek igazodnak a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeihez.

A cél a két eszköz segítségével egy olyan befogadó ökoszisztéma kialakítása, ahol a tanulás hozzáférhető, releváns és közvetlenül becsatornázható a munkaerőpiaci igényekbe, biztosítva ezzel a fenntartható foglalkoztathatóságot és a társadalmi kohéziót.

Az Erasmus+ program felnőtt tanulási szektora alapvető fontosságú stratégiai eszköz az Európai Unió fenti céljainak elérésében. A program támogatja mind az egyéneket, mind az intézményeket / szervezeteket a fejlődésben: lehetővé teszi nemzetközi gyakorlatok, új módszerek, megismerését és adaptálását, innovatív felnőttképzési módszerek kidolgozását, nemzetközi együttműködések kialakítását, valamint a mobilitási programok révén a felnőtt tanulók és a felnőttkori tanulás területén dolgozók közvetlen nemzetközi tapasztalatszerzését, készségfejlesztését, ami növeli a foglalkoztathatóságukat és versenyképességüket. Olvassa el a pályázati lehetőségeket és feltételeket az Erasmus+ felnőttkori tanulás kapcsán

Források:

• Preparing for 2040: four AI-powered scenarios for the future of continuing skills development | CEDEFOP
• The Future of Jobs Report 2025 | World Economic Forum
• Európai oktatási térség

Utolsó módosítás: 2026.03.10.